Nagyon sokszor a félelmekre úgy gondolunk, mint negatív, hátráltató dolgokra. Rettegünk tőle, mindent elkövetünk annak érdekében, hogy ne lépjen be az életünkbe, de észre kell vennünk a jótékony hatásait is annak érdekében, hogy sikeresek, célratörők és kiegyensúlyozottak legyünk.

Valójában a félelem a mindennapjaink része, csak van, hogy nem ad magáról jelet, hogy észre is vegyük. Nagyon veszélyes tud lenni, ha bent hagyjuk magunkat a fogságában, és megengedjük neki, hogy uralja a mindennapjainkat, a döntéseinket és emiatt az életben ne érjünk el olyan sok célt, tervet, mint amennyit kitűztünk. 

Éppen ezért van szükség arra, hogy mi hívjuk elő a rejtett kamrájából és barátunkká fogadjuk. Rá kell jönnünk arra, hogy mennyit kamatozhatunk abból, ha felismerjük, hogyan is kell kezelni, és ha mi vesszük át az irányítást, nem hagyva neki, hogy befolyásolja a mindennapjainkat. Csak gondolj bele, mik azok a dolgok, amiktől tartasz, amiben nem mersz teljesen önmagad lenni?

Szívesen viselnél sötétebb rúzsokat, de félsz, hogy nem áll jól? Vagy attól félsz, hogy mások mit gondolnak majd rólad? Szívesen megtanulnál egy idegen nyelvet, de félsz, hogy túl sokáig tartana, nem lenne rá időd, és persze túl bonyolult lenne? Szívesen elkezdenél festeni, mert vágysz valamire, ami által kiadhatod magadból az érzéseidet, de félsz, hogy senkinek nem tetszene, meg amúgy is túl ügyetlen lennél? Szívesen kipróbálnál valamilyen sportot, de magad sem tudod, a napod melyik szakaszába szorítsd be, és félsz, hogy hogy nincs hozzá elég erős, "megfelelő" testalkatod? Vagy ha szeretsz sütni, akkor szívesen lennél újító, és próbálnál ki új ízeket, színeket kombinálni, de félsz, hogy senkinek nem ízlene, esetleg el sem készülne, mert odaégeted, vagy csak az összetevők nem jönnek majd ki egymással és teljesen más lesz a végeredmény, mint eltervezted?

Rengeteg kifogást lehet találni, és ezáltal elnyomni magunkban azt a vágyat, ami hajtana bennünket a továbblépésben. De sosem szabad hagyni, hogy ezek eltántorítsanak attól, hogy valamit megtegyél. 
Sokszor valami el van helyezve a szívünkön, és ott vár arra, hogy kibontakozhasson, és még csodálatosabbá tegye az életünket, de elnyomjuk a sok félelemmel és túlgondolással. Ha utat engedünk az aggódásnak, soha nem fogunk megtapasztalni felemelő dolgokat, nem fogunk kilépni a komfort zónánkból, hogy valami olyat tegyünk meg, ami óriási adrenalin löketet ad és feltölt.

Hagyd abba a pánikolást, és mondd meg a félelemnek azt, hogy nem uralhatja az elméd, mert te vagy a főnök és átveszed az irányítást! Köszönöd a részvételét, mert általa kerülhetsz el veszélyeket a mindennapokban, és tarthatod az életed a biztonságos zónában, illetve ad is időnként reális és megfontolandó gondolatokat, de ettől több területére az életednek nem teheti be a lábát.

Olyan kevés egy nap, az a 24 óra, olyan hamar eltelik minden, és ha nem teszünk valami maradandót, amitől este az ágyban azt gondolom hogy "igen, ez egy csodás nap volt", akkor nem volt értelme a napomnak. 
Élj úgy, hogy nem a félelmeid határozzák meg az életed, hanem az újdonságok kipróbálása és a cselekvés.