Egy gyönyörű október után, a november eleje is csodálatosan telik. Nem is nagyon emlékszem, hogy még ilyenkor is hasonló szép idő lett volna az elmúlt években. Ez minden bizonnyal a lelkivilágunkra is jó hatással van, hiszen sokkal vidámabbnak érezzük magunkat, mintha az esőben kéne csatangolnunk azon idegeskedve, hogy melyik autó,- sőt, ha "szerencsénk" van, akkor kamion- fog lefröcskölni az utcán. 

Tehát fogjuk magunkat, és ezt a csoda időt ne csak a szobából nézzük, hanem legyünk részesei, és élvezzük a napsugarakat a szabadból! A természet közelsége olyan sokat tud adni nekünk.
Nyugalmat, akár csak ha a madarakra, a rezgő falevelekre, vagy épp a csendre, ha gondolunk. 
Frissességet, még úgy is, hogy az őszről most talán nem pont ez az első szó, ami eszünkbe jut. De amint kilépünk az ajtón, megcsap bennünket az oxigénnel teli, friss levegő, felélénkülünk, és még az agyunk is jobban forog majd ettől az oxigénbombától.
Minőségi időt, hiszen ha a családdal, vagy barátokkal vagyunk, akkor nem a telefonjainkat nyomkodjuk, hanem beszélgetünk, kapcsolatot építünk, illetve, ha egyedül vagyunk, akkor pedig az "én-idő"-t élvezhetjük gondolatainkban elmerülve.
És végül, de nem utolsó sorban, számomra a természet az a hely, ahol sokkal közelebb érzem magamat Ahhoz, aki mindezt megalkotta, és ez egy csodás érzés.

Bár a táj egyre kopaszabb, és már az ősz színes világa is egyre kevésbé látszik, de így is találni bőven indokot arra, hogy ezt az utolsó pár napot, amíg még kellemes idő van, aktívan kihasználjuk. Kiránduljunk, vagy ha van valami elintézni valónk, próbáljuk meg a szabad ég alól megoldani. Üljünk ki egy székben a kertbe, erkélyre, vagy csak nyissuk nagyra az ablakot, de élvezzük a jó levegőt! 

Valódi feltöltődés lesz a jutalmunk.