Csak nézek ki a kocsi ablakán és azt veszem észre, hogy olyanok vagyunk mint az esőcseppek. Sokan vagyunk, nagyon sokan. Ott vagyunk szinte mindenhol. Versengünk egymással, mint ők az ablakon. Van amelyik átlósan, van amelyik már majdnem vízszintesen, míg megint mások függőlegesen közelednek…